Szigorú készpénzfizetési szabályok

Szigorú készpénzfizetési szabályok

Szigorú készpénzfizetési szabályok

A jelenlegi gazdasági helyzetben sok vállalkozó jobban szereti az azonnal, készpénzben fizető vevőt, mint a számlát – ideális esetben – egy-két hét múlva átutalással rendező partnert. A készpénzes ügyletekre azonban szigorú szabályok érvényesek.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) a gazdálkodóknak előírja a pénzforgalmi számla vezetésének kötelezettségét. Ez azt jelenti, hogy a belföldi jogi személyeknek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – legalább egy belföldi pénzforgalmi számlát kell nyitniuk a vállalkozásuk pénzforgalmának lebonyolításához (Art. 114.§.).

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, tevékenységét kezdő adózónak az adószáma közlésétől számított tizenöt napon belül kell megnyitnia a számlát.

A pénzforgalmi számla számát az adózóknak a bevallásaikban és kiutalási kérelmeikben is fel kell tűntetniük: az adóhatóság e számáról várja a közterhek utalását – adott esetben erre teszi az inkasszót is –, és az adózót a költségvetésből megillető kifizetések is erre érkeznek.

Azaz:

  • ha egy őstermelő nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, mert a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó szabályok (kompenzációs felár) szerint jár el, és egyéb gazdasági tevékenységet nem folytat, illetve arra alanyi adómentességet választott vagy
  • az egyéni vállalkozó alanyi adómentességet választott, vagy a tevékenysége annak közérdekű, sajátos jellege okán adómentes, akkor

nem kötelesek pénzforgalmi számla nyitására: az esetlegesen átutalással érkező bevételeiket akár lakossági folyószámlájukra is várhatják.

Ezzel szemben, egy betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság akkor is köteles pénzforgalmi számlát nyitni, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, például azért, mert ingatlan bérbeadással foglalkoznak és arra nem választották az adókötelezettséget.

Az Art. rendelkezik arról is, hogy a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – köteles a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló összegek kivételével, a pénzét pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát e számlán lebonyolítani, és ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.

Abban az esetben, ha a fentiek szerint pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó terméket vásárol vagy szolgáltatást vesz igénybe olyan üzleti partnerétől, aki/amely maga is kötelezett pénzforgalmi számla nyitására, az ellenértéket csak bizonyos összeghatárig fizetheti készpénzben. Ez fordítva, azaz a szállító oldaláról nézve is érvényes szabály.

Ez az összeghatár legfeljebb másfél millió forint készpénzben történő kifizetését jelenti: ugyanazon üzleti partnerek között, a szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértéke szerződésenként, és egy naptári hónapban nem lépheti túl ezt az értékhatárt.

Nem jelenti e rendelkezés megsértését – például –, ha a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vevő a megrendelt termék 10 millió forintos ellenértékéből 1,5 milliót készpénzben, előlegként fizet meg, majd a fennmaradó 8,5 milliót pedig átutalja az ugyancsak pénzforgalmi számla nyitására kötelezett szállító bankszámlájára.

Ha a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett kereskedő, áfa fizetésére nem kötelezett őstermelőtől vásárol 3 millió forint értékben, azt fizetheti készpénzben anélkül, hogy az Art. hivatkozott szabályait megsértené.

Ha ugyanez az őstermelő – e minőségében – építőanyagot vásárol 4 millió forint értékben a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett kereskedőtől, fizethet készpénzben, nem szegte meg a fentiekben részletezett előírást.

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre még szigorúbb szabályok vonatkoznak, mivel esetükben az alacsonyabb összeghatárban maximalizált készpénzes fizetéshez bejelentési kötelezettség is kapcsolódik: a kifizetés napjától számított 15 napon belül a vevő köteles az 1 millió forintot meghaladó készpénzfizetésről tájékoztatni az adóhatóságot: erre a célra a 40. jelű, Bejelentés készpénzfizetésről elnevezésű nyomtatvány szolgál.

Ebben a vonatkozásban is kivételt jelentenek azonban a vállalkozási tevékenységet nem folytató, magánszemély vevők: nekik természetesen nem kell e bejelentést megtenniük (Art. 40.§).

Akire viszont ez a kötelezettség érvényes, de elmulasztja a bejelentést, mulasztási bírságra számíthat. Gondolva za Art. szerinti elévülési időre is, célszerű az üzleti év zárása kapcsán azt is vizsgálni, hogy a vállalkozónak volt-e ilyen kötelezettsége az évben, és ha igen, annak rendben eleget tett-e. (Az elévülési időn belül, késve tett bejelentésre (pótlás) is mód van, ugyancsak a 40. jelű nyomtatvány kitöltésével.)

Noha a vonatkozó előírásokat nem az Art., hanem más jogszabály – a jövedéki adóról szóló törvény – tartalmazza, témánkhoz kapcsolódik az is, hogy azok, akik jövedéki termékekkel kereskednek, fő szabályként egyáltalán nem szerezhetnek be és nem is árusíthatnak készpénzért cserébe ilyen termékeket. Ide tartoznak az alkoholos italok vagy a dohánytermékek, de például az üzemanyagok is. A törvény rögzít kivételeket is, például magánszemélyeknek a jövedéki engedélyes kereskedők is adhatnak el terméket készpénz ellenében, illetve készpénzért is szerezhető be jövedéki termék: adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől 200 ezer forintot meg nem haladó értékű jövedéki termék beszerezhető készpénzért is (Jöt. 67.§. (4)-(5) bekezdése és 68.§ (3) bekezdése).

Ezekkel a szabályokkal egyébként nem érdemes trükközni!

Amennyiben a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó megsérti a készpénzfizetésre vonatkozó korlátot, úgy a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó része után húsz százalék mértékű mulasztási bírságot fizet, azaz százezer forintonként húszezer forintot.

Az, aki e szabályok megszegésével fogad el fizetést, ugyancsak a fentiek szerint fizeti meg a mulasztási bírságot: a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó rész húsz százalékának megfelelő összeget (Art. 233.§).

Az Art. előírja azt is, hogy azon készpénzben teljesített fizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, egy szerződés alapján teljesített készpénzfizetésnek kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügyletet nem rendeltetésszerű joggyakorlás – azaz a készpénzfizetési korlát kijátszása – miatt bontották több szerződésre.

A „nem rendeltetésszerű jogügylet” már önmagában veszélyes címke a vállalkozásra nézve, de erre rakódhatnak még az úgynevezett pénzmosási szabályok is!

Szigorú feltételekkel, de az árukereskedők (nagy- és kiskereskedők egyaránt) elfogadhatnak 3 millió forintot elérő összegben is készpénzfizetést. Ehhez vállalniuk kell, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései szerinti „pénzmosási szabályokat” alkalmazzák, és a kereskedelmi hatóságnál nyilvántartásba kell vetetniük magukat.

Ez azonban azzal jár, hogy a kereskedőnek lényegében a bankokéval megegyező ügyfél-átvilágítást kell elvégeznie, a pénzmosás-gyanús eseteket pedig jelentenie is kötelező.

Ha pedig az érintett kereskedő elmulasztja ezeket a kötelezettségeit, akár 400 millió (!) forintos bírságra is számíthat (2017. évi LIII. tv. 69.§ (1) bekezdése hc) pont).

Fontos kiemelni, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által előírt regisztrációs kötelezettség csak és kizárólag az árukereskedelmi tevékenységet folytatóra (termékértékesítőre) vonatkozik, azaz nem jelenti azt, hogy bármely piaci szereplő – ideértve a vevői minőségükben eljárókat is – felemelheti az 1,5 milliós kifizetési korlátot a duplájára, ha regisztrál a megfelelő helyen.

Ugyanakkor, az előzőekben hivatkozott általános mulasztási bírság- szabályt (Art. 233. § (1) és (2) bekezdései) a készpénzfizetési korlátot túllépő, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett szállító és vevő esetében alkalmazni kell.

Az adóhatóság a tárgyban korábban kiadott tájékoztatóját – a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók közötti másfél millió forintot meghaladó készpénzfizetés korlátozásáról szóló 3002/2019. útmutatót – 2022 júniusában módosította a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos bejelentési szabályt érintően. A változást tartalmazó 3001/2022. számú útmutató megtalálható a NAV honlapján:

https://nav.gov.hu/szabalyzok/utmutatok/30012022.-utmutato-a-penzforgalmi-szamlanyitasra-kotelezett-adozok-kozotti-masfel-millio-forintot-meghalado-keszpenzfizetes-korlatozasarol-szolo-30022019.-utmutato-modositasaro

Koncz Zoltán

okleveles mérlegképes könyvelő

A magyar könyvelők országos egyesületének tagja