Avagy a végrendelkezés fajtái

Végintézkedés fajtái

Az öröklés szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hetedik könyve szabályozza, amely szerint örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet.

Magyarországon a végintézkedésen alapuló öröklés élvez elsőbbséget, hiszen ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.

Törvényes öröklés esetében az örökhagyó hozzátartozóit illeti meg a hagyaték, az öröklési sorrend alapján.

Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel illetve – törvényben meghatározott feltételek esetén – szóbeli végrendelkezéssel lehet.

Alapvető elvként érvényesül az a klauzula, hogy „az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.” Tehát mindenki akarata szerint dönthet saját vagyona sorsáról halála esetén.

Közvégrendelet, kizárólag közjegyző által készített végrendelet ami közokiratnak minősül, ezért a tartalmi és a keletkezésének körülményei tekintetében mindig törvényi vélelem áll amellett, hogy a végrendelet a jogszabályok megtartásával készült.

A magánvégrendeletnek pedig három fajtája van:

  1. a saját kezűleg írt (holográf),

  2. a más által írt (allográf),

  3. a közjegyzőnél letett magánvégrendelet.

Mindhárom típusú írásbeli magánvégrendelet érvényességének közös feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjék az végrendelkezési szándékkal készült, keltének ideje, és hogy azt az örökhagyó saját kezűleg aláírja.

Az írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyet saját kezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén pedig olvasni tud. Egyéb speciális vagy nem szokványos írással készült magánvégrendelet érvénytelen.

Továbbá a saját kezűleg írt, írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha azt a végrendelkező elejétől végig maga írja és aláírja. A több különálló lapból álló saját kezűleg írt írásbeli magánvégrendelet esetében lapjait folyamatos sorszámozással kell ellátni.

A más által, illetve nyomtatott formában, számítógépen vagy írógépen írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező azt két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta és az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el (ezen esetben az elismerésnek az okiratból ki kell tűnnie) és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják. A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta. A végrendelet mással való íratásának is feltétele azonban, hogy a végrendelkező jogosult legyen írásbeli magánvégrendelet tételére.

A közvégrendelet és a közjegyzőnél letétbe helyezett magánvégrendelet automatikus velejárója, hogy az ilyen okirat felvételre kerül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ezen nyilvántartáshoz az ország összeg közjegyzője hozzáfér és a hagyatéki eljárást megelőzően az eljárást lefolytató közjegyző minden esetben kötelezően ellenőrzi. A rendszer segítséget nyújt az örökhagyó végrendelkezési tényének könnyebb nyomon követhetőségéhez.

A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra vonatkozóan a törvény úgy fogalmaz, hogy a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Továbbá ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni.

A Polgári Törvénykönyv szerint az örökhagyó élettársa nem törvényes örökös, így az élettárs csak végintézkedés alapján örökölhet. Aki élettársát kívánja hagyatékából részben vagy egészben juttatásban részesíteni, mindenképp végintézkedést kell készítenie.

Amennyiben van érvényes végrendelete az örökhagyónak, akkor is a törvény bizonyos hozzátartozókat védelemben részesít és korlátozza az örökhagyó végrendelkezési szabadságát, meghatározott részt biztosítva a törvényes örökösök részére a hagyatékból.

Kötelesrész jogcímén igényt támaszthatnak az örökhagyó

  • leszármazói,

  • házastársa,

  • szülő.

Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak örökrészének harmada illeti. A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül.

Az örökhagyó Kizárhatja az öröklésből azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat. A kizárást nem kell indokolni.

Lényegbeli körülmény, hogy akit az örökhagyó kizárt az öröklésből azt köteles részre szorította, tehát az továbbra is megilleti a kötelesrészre jogosultat.

Viszont, nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak törvényben megnevezett okát az örökhagyó kifejezetten megjelöli.

Egyéb népszerű jogintézmények is léteznek a magyar jogban a törvényes és végrendelkezésen alapuló öröklési módok mellett.

Az egyik ilyen az öröklési szerződés, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében örökösévé nevezi; a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére. A törvény az öröklési szerződés érvényességét szigorú alaki feltételekhez köti.

Nem összetévesztendő ezen szabályozás a tartási szerződéssel, ami kizárólag kötelmi jogi szabályokon alapuló jogviszony. Ugyan tartalmaz ezen jogintézmény is tartásra vonatkozó lényegi elemeket, viszont fontos különbség, hogy az öröklési szerződés végintézkedés, és az örökhagyó (eltartott) tulajdonjoga csak annak halála esetén száll át a szerződéses örökösre (eltartóra). A szerződéses örökös javára e joga biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

A következő végintézkedési mód a halál esetére szóló ajándékozás. Ezen okirat esetében az örökhagyó és a megajándékozott között még az örökhagyó életében írásban kötött szerződés jön létre. Ezen esetben is a tulajdonjog átszállására az örökhagyó halálakor kerül sor.

A szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés alaki szabályai az irányadók. A halál esetére szóló ajándékozás tehát ingyenes tulajdonátruházó kétoldalú jogügylet. A megajándékozott nem osztozik a hagyatéki terhekben.

Amennyiben végintézkedéssel szeretnénk rendezni hagyatékunk sorsát, érdemes szakembert felkeresnünk.

Források:

https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/vegrendelet-orokles-orokles-vegintezkedes-alapjan.php

https://e-justice.europa.eu/content_general_information-166-hu-maximizeMS_EJN-hu.do?member=1

Téma szakértő:

dr. Klimek Dávid György jogi előadó írása

Képek:

freepik.com EPS vektorok

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük