Munkáltató kártérítési felelőssége

Munkáltató kártérítési felelőssége

Munkáltató kártérítési felelőssége

Az elmúlt két hónapban a munkavállaló kártérítési felelősségét ismertettem. A kártérítési témakör folytatásaként az alábbiakban a munkáltató kártérítési felelősségét részletezem.

A 2012. évi I. törvény (Mt.) rögzíti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Azaz a munkáltatói kártérítési felelősség feltétele a munkaviszony fennállása és az, hogy a bekövetkezett kár a munkaviszonnyal ok-okozati összefüggésben legyen. Ennek keretében a munkáltató felel a munkavégzés során a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért, beleértve a munka előkészítése és befejezése – például átöltözés, tisztálkodás -, valamint a kiküldetés során bekövetkezett károkat is.

Ha csoportosítjuk a munkáltatói kárfelelősségét, akkor azok az alábbi három csoportba sorolható:

  1. Felelősség a munkavállaló egészsége vagy testi épsége megsértésével okozott kárért (például munkahelyi-, üzemi baleset kapcsán munkavállalók életével, testi épségével, egészségével kapcsolatos károk), amelynek munkajogi, munkavédelmi és társadalombiztosítási következményei is lehetnek;
  2. Felelősség a munkahelyre bevitt dolgokban keletkezett kárért. Ugyanakkor itt meg kell említeni, hogy a munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését, továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be a munkahelyre. Ezen szabályok megsértése esetén a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel a bekövetkezett kárért.
  3. Felelősség a munkaviszonnyal összefüggő egyéb kárért.

Mindezek alapján tekintsük át, vagy mikor áll fel a munkáltatói felelősség az okozott kárért és milyen mértékben terheli a munkáltatót a bekövetkezett kár megtérítése!

Felelősség az okozott kárért:

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt azzal, hogy mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

  • a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa (például a kár villámcsapás által okozott tűz következménye), vagy
  • a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Azaz a mentesítés az első esetben az ellenőrzési körön kívül eső, elháríthatatlan, előre nem látható okok együttes fennállása esetén valósul meg. Míg a második esetben a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása esetén mentesülhet a munkáltató a bekövetkezett kár megtérítése kapcsán.

Kártérítés mértéke:

A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni

  • azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható; illetve
  • a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy
  • amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Megjegyzés: A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során a bíróság mérlegeli például a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát.

Összegezve megállapítható, hogy a munkáltató a teljes kárt köteles megtéríteni. Ez alól kivétel azon kár, mellyel kapcsolatban bizonyítható, hogy az az ellenőrzési körön kívül esett, és annak bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Továbbá nem kell megtéríteni a kár azon részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy abból származott, hogy a munkavállaló kártérítési kötelezettségének nem tett eleget.

A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni

  • a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást,
  • amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,
  • amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
  • amihez jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

Elmaradt jövedelem megtérítése:

Munkaviszony keretében vagyoni kárként az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli ellenértékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult. A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet a 18,5 % társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni. Továbbá meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.

Megjegyzés: Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak például utazási bérlet, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkáltató és a biztosító a szükséghez képest a munkavállalótól vagy hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

Természetbeni juttatások megtérítése:

A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Kárként a javítási költséget kell figyelembe venni, ha a dologban okozott kár az értékcsökkenés nélkül kijavítható.

Hozzátartozó kárának megfizetése:

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, akkor az eltartott hozzátartozó a fentieken túl olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

Kártérítésként járadék:

Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja.

A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

Nem vagyoni kár megtérítése (sérelemdíj)

A munkavállaló személyiségi jogainak sérelme esetén sérelemdíjat követelhet. Sérelemdíj követelésére kerülhet sor például, ha a munkáltató megsérti a munkavállaló becsületét, jóhírnevét, vagy a munkavállalót hátrányosan megkülönbözteti. A sérelemdíj érvényesítése iránti perekben a munkavállalónak a jogsértés megtörténtét kell csak bizonyítania, a kár bekövetkeztét azonban már nem kell bizonyítani.

A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

Végezetül nézzük meg, mikor kerülhet sor a már megállapított munkáltatói kártérítés módosítására!

Megállapított munkáltatói kártérítés módosítása

A károsult, a munkáltató vagy felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti, ha a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be.

A munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a kártérítés módosítására alapul szolgáló munkabérváltozás történt. A kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozás mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat

  • a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél*,
  • azonos munkakört betöltő munkavállalók ténylegesen megvalósult átlagos, éves munkabérváltozás mértéke az irányadó. Azonos munkakört betöltő munkavállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél* megvalósult átlagos éves munkabérváltozást kell figyelembe venni.

*Szervezeti egység megszűnése esetén pedig a kártérítés módosításánál a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók, ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabér-változás mértéke az irányadó.

A fiatal – azaz 18 év alatti – munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani.

Koncz Zoltán

okleveles mérlegképes könyvelő

A magyar könyvelők országos egyesületének tagja