Mire érdemes oda figyelni a 2021. július 1-jén életbe lépett elektronikus kereskedelemre vonatkozó új általános forgalmi adó szabályok kapcsán

Mire érdemes oda figyelni a 2021. július 1-jén életbe lépett elektronikus kereskedelemre vonatkozó új általános forgalmi adó szabályok kapcsán

Avagy hasznos tanácsok a külföldre is értékesített termékek vagy szolgáltatások esetén

2021. július 1-jén életbe léptek az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új általános forgalmi adó szabályok. Az OSS bevezetése megkönnyíti az EU-s határokon átívelő kereskedelmet azáltal, hogy az adókötelezettségeket egy egyablakos rendszeren keresztül teljesíthetik az adózók. Ha így döntenek, teendőjük is van, regisztrálni kell az új rendszerbe, és számlázási fiókjukban is el kell végezniük egy egyszerű beállítást. Külföldre is értékesíted termékeidet vagy szolgáltatásaidat?

Akkor ez a cikk neked is szól!

Mit nevezünk közösségi távértékesítésnek?

Az áfatörvény közösségi távértékesítésként hivatkozik azokra az ügyletekre, amelyek esetén egy terméket az egyik EU-tagállamból egy másikba fuvaroznak, a vevő pedig a célországban nem kötelezett áfa fizetésére (jellemzően magánszemély).

A távértékesítés teljesítési helye az a tagállam, ahol a végső vevő letelepedett, így az adókötelezettség is ott, az ottani feltételek szerint keletkezik. Korábban, 2021. június 30-ig az eladónak minden olyan országba, ahova szállított, és ott átlépett egy értékhatárt (ami tagállamonként változott), be kellett jelentkeznie, adószámot kellett igényelnie, és be kellett fizetnie az adót a helyi szabályozás szerint. Az értékhatár alatt ugyan lehetőséget kaptak arra, hogy a saját országuk áfaszabályai szerint adózzanak, de még így is igen nagy adminisztrációs terhet rótt a szabályozás a vállalkozásokra.

Új távlatok – adózási változások a távértékesítés és a távolról is nyújtható szolgáltatások esetén

2021. július 1-jétől egységes EU-szabályozás vonatkozik a távértékesítésre, eltörölték a tagállamonként eltérő értékhatárokat. Most minden esetben 10 000 euró, vagy hazánk pénznemére átszámítva 3 100 000 forint az az összeg, amely alatt teljesítési helynek a fuvarozás megkezdésének helyét lehet tekinteni, így a saját ország áfaszabályai érvényesek. Az értékhatár számításába a közösségi távértékesítéseket és a távolról is nyújtható szolgáltatásokat is bele kell számítani. Utóbbi körébe tartoznak a telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (pl. tárhelyszolgáltatás, távoktatás, zene, film és játék rendelkezésre bocsátása) feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. 

A fenti lehetőség csupán ajánlás, értékesítőként dönthetsz úgy, hogy a fogyasztási hely, azaz a vevő országa szerinti szabályok alapján adózol. Ha azonban így határozol, a döntésedet követő második év végéig már nem változtathatsz ezen.

Az értékhatár átlépését követően azonban mindenképpen a célország áfaszabályait kell figyelembe venni, vagyis a vállalkozó kizárólag a vevője (ha az nem adóalany) országának áfakulcsa szerint adózhat. Sőt, már az értékhatár átlépését eredményező ügyletet is így kell kezelni.

Nem kell azonban a vállalkozónak bejelentkeznie abba az országba, ahol a fogyasztás, a szolgáltatás igénybevétele történik, az Európai Unión belüli távértékesítés utáni bevallási és adófizetési kötelezettségnek az adóalany az ún. egyablakos rendszer alkalmazásával is eleget tehet.

Nagy segítség lehet az OSS rendszer, amelynek alkalmazása nem kötelező, de sokat könnyíthet az adminisztráció súlyát cipelő vállalkozó életén.

Mi fán terem az OSS?

Az OSS (One-Stop Shop) rendszer a MOSS (Mini One-Stop Shop) utódjaként működik tovább, kiterjesztett ügyleti és adózói körrel. Az OSS elődjének használatával a  távolról is nyújtható szolgáltatást értékesítő mentesülhetett a másik tagállambeli áfaregisztráció alól, és teljesíthette az ehhez kapcsolódó adókötelezettségeit az egyablakos rendszeren keresztül. Az OSS ezt terjesztette ki a közösségi távértékesítésre is.

Az OSS tehát nemcsak akkor használható, ha nem adóalanynak nyújtott szolgáltatás után más tagállamban keletkezik adókötelezettség, hanem a közösségi távértékesítés miatti áfa elszámolására is alkalmas, használatával kiváltható a másik tagállambeli áfaregisztrációs eljárás. 

Most jön a lényeg!

Tehát ha egy másik EU-s országba értékesítünk terméket vagy szolgáltatást, és elérjük a 3 100 000 Ft-os értékhatárt, már nem alkalmazhatjuk a saját országunk áfakulcsát.

Ilyenkor két lehetőségünk van: 

• Bejelentkezünk a másik tagállamba és adószámot kérünk (csakúgy, mint korábban), és vállaljuk az ezzel kapcsolatos rengeteg adminisztrációt: többek között minden érintett tagállamban el kell végeznünk az áfaregisztrációt, és külön adóbevallásokat is el kell készítenünk.

• Használjuk az OSS-t, és az egyablakos rendszeren keresztül teljesítjük a másik tagállambeli adókötelezettségeinket. 

Az OSS egyablakos rendszerét választó adózónak csak egy helyen, saját országában kell bejelentkeznie, és ott teljesíteni az adminisztrációs kötelezettségeket, figyelve az alábbiakra:

• negyedévente kell bevallást készíteni,

• csak fizetendő áfát tud rendezni az OSS rendszerben, levonható áfára speciális szabályok érvényesek (ezek a ’65 bevallásban érvényesítendők),

• a fizetendő áfát az adott negyedév utolsó napján érvényes EKB (Európai Központi Bank) árfolyam alapján kell forintban megfizetni a NAV felé. 

Vagyis egy felületen bevallható a távértékesítés és a távolról is nyújtható szolgáltatások utáni adó.

Az áfát a NAV felé kell bevallani, majd az adóhatóság továbbítja az összegeket az illetékes országok felé. 

Az OSS rendszer értékhatártól függetlenül is választható, de ne feledd, ha emellett döntesz, a döntésedet követő 2. év végéig nincs visszaút! 

Téma szakértő:

Koncz Zoltán

Forrás:

nav.gov.hu

Képek:

pixabay.com