Minden, amit a tanulmányi szerződésről általában tudni érdemes

Avagy szakértői tanácsok, hogy megértsük annak előnyeit és hátrányait

Minden, amit a tanulmányi szerződésről általában tudni érdemes

Avagy szakértői tanácsok, hogy megértsük annak előnyeit és hátrányait

A magyar munkaerőpiacon – főleg nagyobb cégek esetén – gyakran lehet találkozni tanulmányi szerződéssel. Ez egy olyan megállapodás, amelyben a munkáltató azt vállalja, hogy a munkavállalónak támogatást nyújt tanulmányai alatt, cserébe a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodásba foglalt tanulmányt folytatja, illetve annak befejezése után adott ideig munkaviszonyát nem szünteti meg a munkáltatónál. Mindkét fél számára előnyös lehet egy ilyen megállapodás, hiszen a munkáltató képzettebb, magasabb szintű munkára alkalmas munkavállalót nyer ezáltal, s a munkavállaló is több, jobb, értékesebb lesz az új tudása révén. Ám a szerződés megkötésekor több dologra is érdemes figyelemmel lenni.

 Az egyik fontos szempont, hogy tanulmányi szerződést jelenleg csak írásban lehet megkötni. Tekintettel arra, hogy bizony több százezer vagy akár milliós értékű képzések is vannak, s sok egyéb szempontot is rögzíteni javasolt a szerződésben, a szóbeli megállapodás – egy későbbi vita során a megállapodás tartalmának bizonyíthatósága miatt – nem igazán életszerű. A felek megállapodhatnak iskolarendszerű képzés, vagy más jellegű képzés támogatására is. A támogatás lehet a tandíj fizetése a munkáltató által, de további egyéb elemek is kerülhetnek bele a felek megállapodása szerint, hiszen a tanulmányokhoz szükséges könyvek, jegyzetek, s a vizsgadíj is jelentős költség lehet egy munkavállaló számára. Gyakori, hogy a munkáltató plusz szabadnapot is biztosít a képzésben részt vevő munkavállalójának, sokszor az adott félévben esedékes vizsgák számához igazodóan.

És hogy mit vállal a munkavállaló ezért a támogatásért? Természetesen azt, hogy a megszerzett tudást később nem viszi el máshová, azaz a tanulmányi szerződésben foglalt képzés befejezése után meghatározott ideig dolgozik majd az adott cégnél, a munkaviszonyát nem mondja fel. Hogy ez az idő mennyi, abban szintén a felek kell, hogy megállapodjanak. A Munka törvénykönyve annyit köt ki, hogy legfeljebb öt évre kötelezhető a munkavállaló a képzés befejezése után.

Ám vannak esetek, amikor az élet nem azt hozza, amit a felek vártak, s az egyik vagy másik fél nem teljesíti a vállalt kötelezettségét. Mi történik ilyenkor? A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el, például nem fizeti a megállapodott tandíjat, vagy a megállapodással ellentétben nem engedi el a dolgozót a képzésre, a vizsgára, hanem munkavégzésre kötelezi.

A munkáltató is elállhat természetesen a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Ilyen szerződésszegésnek minősül például, ha a munkavállaló nem fejezi be a képzést a megállapodott időn belül, de az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A tanulmányi szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti.

A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le. A munkáltató felmondása esetén – ha például létszámleépítés keretén belül küldi el a dolgozóját – a támogatás nem követelhető vissza, hiszen nem a dolgozón múlt, hogy nem tudta teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségét.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon mindenféle képzésre lehet-e tanulmányi szerződést kötni? A válasz itt is a törvényben keresendő: nem lehet tanulmányi szerződést kötni munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján, alanyi jogon járó kedvezmények biztosítására, illetve ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Ha tehát nem a munkavállaló választása, hogy az adott képzésen részt vesz-e, hanem a munkáltató írja elő azt számára, akkor ennek költségeit köteles a munkáltató állni, tanulmányi szerződés megkötése nélkül is!

S végül arról is ejtsünk néhány szót, hogy mi történik akkor, ha a munkáltató személyében változás következik be. Ha például felvásárolják, eladják a munkáltatót, a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak, azaz mondhatjuk úgy is, hogy minden megy tovább.

A munkavállaló továbbra is folytathatja a tanulmányokat, s köteles letölteni utána a vállalt időtartamot, míg az átvevő munkáltató továbbra is finanszírozza a képzést, s elvárhatja utána a munkavégzést a szerződésben vállalt idő végéig.

Téma szakértő:

Repka Ágnes

HR szakértő

Képek:

https://freepik.com

https://aszepeletrefelmagazin.hu

https://helloszakerto.aszepeletrefelmagazin.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük