Miért teljesít gyermeke intellektusa alatt az iskolában

Avagy mit tegyünk ha gyermekünk figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) gyanús?

Nem érti, miért teljesít intellektusa alatt az iskolában és panasz van rá szertelensége miatt?

Esetleg nem tud egyhelyben ülni a padban, vagy az étkező asztalnál, mindig babrál valamivel, gyakran belevág a tanár mondandójába?

Ha a fenti tünetek nagy része jellemző az Ön gyermekére, érdemes gyermekpszichiátriai kivizsgálását kezdeményeznie a figyelemzavaros hiperaktivitás kapcsán.

Ha nem biztos benne, hogy mennyire súlyos a probléma, vagy ha esetleg gyermeke megkapta az úgy nevezett ADHD diagnózist már, azaz figyelemzavaros hiperaktivitást állapítottak meg nála, akkor a további teendőkkel és gyermekneveléssel kapcsolatos kérdéseire szívesen válaszolunk.

Fontos tudnia, hogy a figyelemzavaros hiperaktivitás egy olyan tünet együttes, mely három fő komponensből tevődik össze:

– a figyelem zavara figyelem terelhetőségét jelenti, azaz a gyakori elkalandozást, csapongó gondolatokat, a koncentráció nehézségét, a hosszan tartó szellemi erőfeszítés elkerülését (ettől még lehet jó megfigyelő a gyermek)

– a mozgásos nyugtalanságot nem a mozgás mennyisége jelenti, hanem a mozgássor céltalansága, követhetetlensége pl: egyik játékhoz odamegy, babrál vele, ledobja, felvesz egy másikat, ledobja kis idő múlva és így tovább.

– az impulzív cselekvések közé sorolhatók azok a viselkedések, melyekre a gátolatlanság jellemző pl: beszédkényszer, nem tud egyhelyben ülni, ha megkérik, akkor sem, babrál, rugdos a lábával ok nélkül, bele szól a tanár mondandójába, nem várja meg a kérdést, már válaszol.

A tünetek már egész kis korban megfigyelhetők, de nehéz diagnosztizálni őket. Rengeteg teória született, mely a hiperaktivitás okát kutatja, abban egyetértés van, hogy genetikai adottság hajlamosíthat. Ahol van egy hiperaktív gyerek a családban, ott a felmenők, rokonság körében is nagy valószínűséggel felfedezhető.

A figyelemzavaros hiperaktivitás nem betegség és a gyerek nem azért tesz meg bizonyos dolgokat, mert rossz, hanem mert képtelen máshogy cselekedni. A szülő nagyon sokat segíthet azzal, ha gyermekének megtanítja, hogyan szabályozza a viselkedését a következő szempontokat figyelembe véve:

Teremtsen elfogadó légkört, nem tekintélyelvűt és nem is túlóvót.

A hiperaktív gyerekeknek rendkívül fontos, hogy azt érezzék nem rosszak, el lehet őket fogadni, mi több, szerethetők, viszont nem szabad rájuk hagyni sem semmit, mert akkor könnyen a fejünkre nőhetnek. E kettősség közt kell érzékenyen lavírozva kialakítani egy áttekinthető szabályrendszert, mely biztonságot ad a szülőnek és gyermekének egyaránt.

Fontos a felelősségteljes és következetes életmódra nevelés már egészen kiskortól, hogy a gyermek tisztában legyen vele mi mit von maga után.

A hiperaktív gyerekek nehezen társítják össze a tetteiket és azok következményét legyen az elfogadható, vagy elfogadhatatlan viselkedés. Ebben is segítséget nyújthat a következő alpont.

Áttekinthető szabályrendszer kialakítása. A hiperaktív gyerekek napját fontos strukturálni, napi rutinokat kialakítani, mely a cselekvéseit és az időbeosztását is szabályozza, ugyanis az időpontok betartásával is könnyen elúsznak.

A jutalmazás- büntetés rendszerének kialakítása, következetes betartása is fontos adott kívánt viselkedés megtartásában, kialakításában és a nem kívánt viselkedés előfordulásának csökkentésében, elhagyásában.

Bármilyen új bevezetett rendszer, szabály, szemlélet akkor működik jól, ha a szülők egységesek a nevelési elveket illetően, ami nem azt jelenti, hogy mindenben egyet kell értsenek, de muszáj a gyerek érdekében egységes álláspontokat kialakítani és nyilvánosan azt képviselni. A gyerek előtt ne szálljanak gyermekneveléssel kapcsolatos vitákba.

Írta és téma szakértő
Hegyi Nóra
gyermek pszichológus
Képek: stock.adobe.com, pixabay.com