Avagy letétbe helyeztük. Visszakérjük?
Mérlegbeszámoló közzététele
Avagy letétbe helyeztük. Visszakérjük?
A Magyar Közlöny 145. számában jelent meg az igazságügyi miniszter 5/2021. (VII. 30.) IM rendelete a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló rendelet módosításáról.
A 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet módosítása 2021. június 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben, és a kihirdetését követő 3. napon (azaz augusztus 2-án) lépett hatályba.
A rendelet módosításának lényege – a jogszabályváltozás általános indoklása szerint – az, hogy abban az esetben, ha a cég legfőbb szerve az ügyvezetés által a veszélyhelyzetben alkalmazandó előírások alapján elfogadott számviteli beszámolót utóbb megváltoztatva vagy teljesen új tartalommal fogadja el, akkor lehetőség legyen a korábban közzétett számviteli beszámoló „lecserélésére”.
Mint arra a cégtulajdonosok és könyvelőik is jól emlékeznek, a 2019. évi beszámoló letétbe helyezésének határideje rendhagyó módon 2020. szeptember 30-a volt, a koronavírus-járvány miatti helyzetre figyelemmel.
A veszélyhelyzet alatt ugyanis a gazdasági társaságok tagjainak – egy szűk kivételi körtől eltekintve – tilos volt a taggyűléseket a tulajdonosok, döntéshozók személyes jelenlétével megtartaniuk. E korlátozás mellett is megtartható volt az ülés elektronikus hírközlő eszköz segítségével való kapcsolattartás útján, vagy meghozható volt a döntéshozó szervi határozat írásbeli döntéshozatallal (levélszavazással).
Sok cégtulajdonosnak ezek a lehetőségek sem jelentettek megoldást. Ilyen esetekben 2021. május 31-ig volt arra mód, hogy „a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az ésszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is” a jogi személy ügyvezetése hozza meg a tagok helyett.[1]
Mindezekből következően, a 2020. és a 2021. évre vonatkozó számviteli beszámolók egy részét az ügyvezetés fogadta el. Mivel e döntés a társaság döntéshozó szervének hatáskörében született, az erről szóló határozat is úgy minősül, mintha a döntéshozó szerv – taggyűlés – hozta volna meg azt. Vagyis ezen, az ügyvezetés által elfogadott számviteli beszámolót kell közzétenni.
Bár a jogalkotói döntés hátterében bizonyára nem az áll, hogy a hirtelen a „taggyűlés én vagyok” helyzetébe csöppent ügyvezetőkről bármiféle galádságot feltételezzen, mégis előfordulhattak hibák, tévedések a bezsámolók letétbe helyezése kapcsán.
Ezért a veszélyhelyzeti rendelkezések, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő törvényi rendelkezések lehetőséget adtak, illetve adnak arra, hogy a veszélyhelyzet alatt a döntéshozó szerv hatáskörében az ügyvezetés által meghozott határozatokat a döntéshozó szerv utóbb – a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül, illetve a 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 2021. június 1-jei hatálybalépéssel elrendelt módosítása értelmében 2021. október 15-ig – felülvizsgálhassa.
Az előbb említett hibák és tévedések körébe tartozik, hogy nem zárható ki az sem, hogy valamely társaság döntéshozó szerve más tartalommal fogadja el annak számviteli törvény szerinti beszámolóját.
Ebben az esetben a Céginformációs Szolgálat által működtetett Elektronikus Beszámoló Rendszerben passzív státuszba kerül a korábban közzétett, az ügyvezetés által elfogadott számviteli beszámoló.
Lényeges, hogy önmagában az, hogy – a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó szabályok alapján – az ügyvezetés hozott a beszámolót elfogadó határozatot, nem indokolja a már letétbe helyezett mérlegbeszámoló cseréjét, hiszen az ügyvezetés vonatkozó határozata a döntéshozó szerv (taggyűlés) határozatának minősül.
A beszámoló kicserélésének lehetősége – a jogszabály módosítás alapján – kibővült azzal az esettel, ha nem a taggyűlés, illetve nevében a vészhelyzet alatt az ügyvezetés által elfogadott beszámolót, hanem egy más tartalmú dokumentumot helyeztek letétbe.
Fontos, hogy a passzív státuszba helyezést a jövőben is csak évi egy alkalommal lehet kérni, tehát az, hogy a jövőben több okból lehetőség lesz a passzív státuszba helyezésre, nem jelenti azt, hogy azonos számviteli beszámoló akár többször is lecserélésre kerülhet.
(A módosítás az első veszélyhelyzet kihirdetését követően, tehát 2020. március 11-től elfogadott számviteli beszámolóra alkalmazható, ha a passzív státuszba helyezés feltételei fennállnak, arra még lehetőség van.)
Az „alaphelyzet” egyebekben nem változott: az elfogadott és közzétételre került beszámolók sem egészben, sem részben nem cserélhetőek. A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet említ néhány esetet a kapcsolódó problémák megoldására:
-
Ha a céginformációs szolgálat azt észleli, hogy a közzétett beszámolóval együtt megküldött elektronikus űrlapon megadott cégadatok, a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek a cég cégjegyzékének adataival, és ezáltal a beszámolót nem annak a társaságnak a beszámolójaként tették közzé, amelyre a beszámoló adatai alapján vonatkozik, a beszámolót haladéktalanul eltávolítja a honlapjáról. E tényről a céginformációs szolgálat elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy ügyfélkapus tárhelyére, valamint az állami adóhatóságnak. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az érintett cég nem nyújtotta be a mérlegbeszámolóját. Az eltávolítás tényét a céginformációs szolgálat rögzíti a rendszerében. Az eltávolított beszámoló a céginformációs szolgálat ügyfélszolgálati helyiségében elektronikusan megtekinthető. A cég a beszámoló helyes benyújtásáról köteles gondoskodni.
-
Ha nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló került benyújtásra és közzétételre, a cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi. A legfőbb szerv által elfogadott beszámoló közzétételének lehetőségét a céginformációs szolgálat a beszámoló benyújtását követő egy éven belül, kizárólag egy alkalommal biztosítja, feltüntetve az utólagos közzététel napját és a változás tényét is. A passzív státuszú beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad. A változás tényéről a céginformációs szolgálat elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy ügyfélkapus tárhelyére, valamint az állami adóhatóságnak.
-
A beszámoló vagy annak melléklete ismételt benyújtásának nincs helye. Amennyiben a beszámoló számvitelileg hibás adatot tartalmaz, azt a törvény szabályai szerint a könyvelésben szükséges helyesbíteni és annak tényét a következő üzleti évről készített beszámolóban feltüntetni.
A mérlegek (Közbenső mérleg, Felszámolási záró mérleg) kizárólag a számviteli törvény szabályai szerint javíthatóak, azok utólagos módosítására cseréjére – a fentiektől eltérően – nincs lehetőség.
Ha a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által kibocsátott független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról rendelkezik, a céginformációs szolgálat a cég kérelmére a független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról szóló nyilatkozatot és az ismételt független könyvvizsgálói jelentést közzéteszi. A kérelemhez mellékelni kell a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról szóló határozatát. Más esetekben a cégek által közzétett beadványokban csatolmány cseréjére nincs lehetőség.
[1] A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (Kr1.), valamint a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet (Kr2.) 5. §.
Téma szakértő:
Koncz Zoltán
Képek: