Követelésérvényesítés nem peres eljárásban

Avagy a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze

Követelésérvényesítés nem peres eljárásban

Amennyiben fennálló követelésünk van egy adott jogviszonyból adódóan, akkor a fizetési meghagyásos eljárás az egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, hogy peres eljáráson kívül, de jogi eljárás keretein belül érvényesítsük tartozásunkat.

A közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás részleteit a 2009. évi L. törvény „fmh” tartalmazza, a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze.

Abban az esetben alkalmazható az eljárás amennyiben a követelés összege a hárommillió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és lejárt a tartozás, feltéve, hogy nem tartozik a kizárt esetek közé.

Kizárt esetnek tekinthető, ha

  • a feleknek (a jogosultnak vagy a kötelezettnek) nincs ismert belföldi kézbesítési címe (azaz lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete),

  • a követelés munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási, közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered és az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény,

  • a követelés összege a 30 millió forintot meghaladja,

  • a követelés zálogjogi jogviszonyból ered,

  • az eljárásban több jogosult vagy több kötelezett szerepel és a főkövetelések között több követelés szerepel.

Így a fenti esetekben fenti, kizárt esetekben csak peres úton, bíróság előtt történő érvényesítése lehetséges.

Az eljárás megindítására bármelyik közjegyző az ország egész területére illetékes. Ez azt jelenti, hogy bármelyik közjegyzőhöz benyújthatjuk a papíralapú fmh kibocsátása iránti kérelmet.

A fizetési meghagyás kibocsájtására irányuló kérelmünket jogi személy és egyéb elektronikus ügyintézésre kötelezett személy esetében beadványát kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő. Az elektronikus beadványok benyújthatók, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján, viszont ezen esetben a benyújtásához minősített elektronikus aláírás szükséges. Természetes személy a beadványát az erre alkalmas e-személyi igazolvánnyal is benyújthatja.

A kérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyek, valamint azok a jogi képviselő nélkül eljáró társasházak, amelyeknek a közös képviselői az E-ügyintézési törvény alapján nem minősülnek elektronikus ügyintézésre kötelezett személynek, írásban – űrlap kitöltésével – papíralapon vagy elektronikusan, továbbá szóban is előterjeszthetik.

Természetesen az eljárásnak díja van, amit a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni a kérelmet benyújtó. Mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 3%-a, minimum 8.000 forint, illetve annyiszor 1.600 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300.000 forint.

Az eljárás egyedülálló sajátossága, hogy a közjegyző, a papíralapon vagy szóban előterjesztett kérelem alapján, a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül bocsátja ki.

Amennyiben a fizetésre kötelezett személy a jogosult követelését elismeri vagy arra nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé és akár rögtön végrehajthatóvá válik, amennyiben a kötelezett nem fizet.

Szintén sajátossága az eljárásnak, hogy ha a kötelezett a jogosult követelését nem ismeri el, azaz annak kellő időben (akár részben) ellentmond, az eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul. Ekkor az eljárás kikerül a közjegyző hatásköréből, s mint peres eljárás, a bíróságon zajlik tovább. Ellentmondást az eljáró közjegyzőhöz kell benyújtani a fizetési meghagyás kézhezvételét követő tizenöt napon belül. Fontos, hogy ez egy jogvesztő határidő.

Részletfizetésre vagy fizetési halasztásra van lehetőség amennyiben a kötelezett elismeri, hogy a jogosult követelése vele szemben fennáll. Erre kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz az fmh kézhezvételtől számított tizenöt napon belül van lehetősége.

Ha a jogosult hozzájárul a kötelezett kérelméhez, vagy az a felek méltányos érdekeit a közjegyző döntése alapján nem sérti, a közjegyző kivételesen helyt ad a kötelezett kérelmének. Fontos ügyelni a szabályszerű részletfizetésre mivelhogy bármely részletet megfizetésének elmulasztása esetén az egész tartozás egyösszegűvé és azonnal esedékessé válik és a jogosult végrehajtási eljárást indíthat a meg nem fizetett követelés végrehajtására.

A részletfizetés, illetve a fizetésre halasztás iránti kérelem is díjköteles beadvány. A kötelezettnek a díjalap 1%-át, de minimum 8.000, maximum 15.000 forintot kell megfizetnie a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére. Ha a fizetési meghagyás (legalább részben) jogerőre emelkedett, akkor a jogosult kérheti annak a végrehajtását. A végrehajtás csak annál a közjegyzőnél kérhető, akinél jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás. A fizetési meghagyás végrehajtását nem muszáj a teljes összegre kérni, annál kevesebbre is lehet, mint amennyi jogerőssé vált.

Ugyanígy a végrehajtás elrendelése is díjköteles, amit a kérelem előterjesztésekor köteles megfizetni a végrehajtást kérő. Mértéke a végrehajtandó követelés járulékok nélkül számított összegének 1%-a, minimum 8.000 forint, de maximum 150.000 forint.

Tehát amennyiben lejárt követelésünk áll fenn, úgy ezen eljárás egy kézenfekvő mód annak érvényesítésére.

Forrás: https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/FMH-es-annak-vegrehajtasa-FMHVH-az-eljarasrol.php

Téma szakértő és a cikket írta:

dr. Klimek Dávid

jogi előadó

Képek: pixabay.com, stock.adobe.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük