Avagy a munkáltató figyelembe veszi a munkahely és az adott munkakör sajátosságait is?
Koronavírus elleni védőoltás elrendelése munkaviszonyban
Avagy a munkáltató figyelembe veszi a munkahely és az adott munkakör sajátosságait is?
2021. november 1-jétől lépett hatályba az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet, amely a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szól. Az alábbi cikkben a fenti kormányrendeletet és annak társadalombiztosítási következményét ismertetjük.
Az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján a cégek és vállalkozások jogot kapnak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét azon foglalkoztatottjaik számára, akik 2021. november 1-jét megelőzően nem oltatták be magukat.
Megjegyzés: Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak esetén az 599/2021. (X. 28.) kormányrendelet szól a koronavírus elleni védőoltás beadatásának kötelezettségéről.
Védőoltás elrendelése munkaviszonyban:
A Munkatörvénykönyv alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ezen szabály és az 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet rendelkezései alapján a munkáltató az oltási kötelezettségről a következők szerint dönt:
-
mérlegeli, hogy szükségesnek látja-e a dolgozói biztonsága érdekében az oltási kötelezettség elrendelését továbbá
-
figyelembe veszi a munkahely és az adott munkakörök sajátosságait is.
Mindezek alapján a munkáltató az egészség megóvása érdekében, a munkavégzés feltételeként megállapíthatja a munkavállalói védőoltási kötelezettségét, ami kiterjedhet minden munkavállalójára vagy a munkakörök alapján a munkavállalóinak adott körére. A védőoltási kötelezettség kapcsán a munkáltató meghatározza a védőoltás felvételének határidejét is, ami minimum 45 nap, azaz egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 napot írhat elő a védőoltás beadatására.
Megjegyzés: Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell beadatni.
Azt a munkavállalót, aki mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – pl: kisgyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon van – a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.
Hasonlóan az egészségügyben dolgozókhoz, nem kötelezhető a védőoltás beadatására az a munkavállaló, akinek az oltás egészségügyi indokból ellenjavallt, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Az orvosi szakvéleményt a munkavállaló kezdeményezésére az alábbi orvosok adhatják ki:
-
az illetékes foglalkozás egészségügyi szolgálat szakorvosa,
-
foglalkozás egészségügyi szolgálat szakorvosának hiányában a munkavállaló adott munkakörben való foglalkoztatásának egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos,
-
a fenti orvos hiányában a munkavállaló háziorvosa.
Mindezek alapján, ha a munkáltató oltási kötelezettséget írt elő, akkor a kötelezettek körében javasolt felmérni, hogy az érintett munkavállalónak beadásra került-e a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (beleértve a kétdózisú oltás esetén annak második dózisát is), illetve oltás hiányában rendelkezik-e a munkavállaló mentességet igazoló orvosi szakvéleménnyel. Figyelemmel kell lenni arra, hogy új belépők esetén, ha rájuk is vonatkozik az oltási kötelezettség, szintén a fentiek szerint kell eljárni.
Fizetés nélküli szabadság és a munkaviszony megszüntetése:
Abban az esetben, ha a munkavállaló a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem adatta be, és nem rendelkezik az oltás ellenjavallata kapcsán orvosi szakvéleménnyel, akkor a munkáltató – 598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján – fizetés nélküli szabadságot rendelhet el.
Megjegyzés: Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, vagy orvosi igazolással bizonyítja, hogy számára az oltás nem javasolt, akkor a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.
Értesítés:
Az oltási kötelezettségről, annak határidejéről és a védőoltás beadatásának hiányában annak lehetséges jogkövetkezményeiről (azaz a megszüntetésről, annak okáról és következményéről) a munkáltató a munkavállalókat tájékoztathatja elektronikus úton (pl: e-mailben, belső hálózaton keresztül stb.), vagy írásban papír alapon.
Védőoltás igazolása:
A munkavállalónak igazolnia kell a személyazonosságát (pl: személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal) és az oltás beadását, amelyet alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhat:
-
uniós digitális Covid-igazolvánnyal, vagy
-
érvényességi idő nélküli védettségi igazolvánnyal, illetve annak applikációval,
-
a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolással,
-
Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvánnyal, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,
-
az olyan állam által kiállított védettségi igazolással, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.
A munkáltató a kormányrendelet alapján jogosult kezelni a veszélyhelyzet megszűnéséig a munkavállalónak
-
a fenti hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint
-
az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára
vonatkozó adatait.
Időbeli hatály:
Végezetül meg kell említeni a fenti oltási kötelezésre vonatkozó szabály a veszélyhelyzet alatt alkalmazható, azaz a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig alkalmazható.
Téma szakértő:
Dr. Radics Zsuzsanna
szakokleveles jogász
Képek:
https://freepik.com EPS Vektorok
https://aszepeletrefelmagazin.hu
