Ha beteg a munkavállalónk

Óhatatlanul is előfordul, hogy egy – vagy több – munkavállalónk rövidebb, vagy hosszabb időre megbetegszik, s munkáját nem tudja ellátni. Alapvető kötelessége a munkavállalónak a munkaviszonyban a rendelkezésre állás és a munkavégzés, így, ha ennek nem tud eleget tenni, értesítenie kell erről a munkáltatóját, a Munka törvénykönyve tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének megfelelően.

Hogyan és mikor kell a dolgozónak jeleznie a megbetegedését?

Ha tehát a dolgozónk megbetegedett, elvárhatjuk munkáltatóként, hogy erről haladéktalanul, egyértelműen tájékoztasson minket, hiszen a munkavállaló helyettesítését, a feladatok átszervezését a munkáltatónak kell megoldania. A jelzés lehet telefonhívás, sms, s minél hamarabb történik, annál jobb, hiszen így több ideje van a munkálatónak a helyettesítés megoldására. Az, hogy valaki előző nap már betegeskedett, köhögött, még nem számít egyértelmű jelzésnek, ha ezek után másnap nem tud megjelenni dolgozni, ezt mihamarabb jeleznie kell a munkáltatója számára. Ez az jelzés azonban nem azt jelenti, hogy azonnal orvosi igazolást is kell mellékelnie, hiszen adott esetben csak a délutáni rendelésre tud elmenni a dolgozó. Ám a hitelt érdemlő bizonyíték benyújtása előbb, vagy utóbb meg kell, hogy történjen, s ezt joga is van elvárni a munkáltatónak.

Sajnos olyan súlyos megbetegedés is előfordulhat, ahol maga a munkavállaló ezt képtelen jelezni, például egy súlyos baleset, aminek következtében nincs eszméleténél a dolgozó, vagy egy hirtelen, sürgős műtét. Ebben az esetben természetesen a munkáltató a családtag jelzését is el kell, hogy fogadja, míg egyéb bizonyítékot – orvosi igazolást – nem nyújtanak be.

Bár sajnos egyes munkáltatók nem szeretik elengedni a beteg dolgozókat, azt kell, hogy mondjam, hogy ez a gyakorlat nem csak, hogy jogsértő, de saját maga ellen cselekszik az a munkáltató, aki ezzel próbálkozik, hiszen a beteg munkavállaló egyrészt nem teljesít jól, másrészt még meg is fertőzheti a többi kollégáját, s így könnyen abban a helyzetben találhatja magát az ilyen munkáltató, hogy nem 1, hanem 3-4 dolgozója helyettesítését kell rövid idő múlva megoldania.

Ugyanúgy helytelen az a gyakorlat, hogy inkább szabadságot írnak ki a beteg dolgozónak, megkérdezése, beleegyezése nélkül, mert a betegszabadság kiadása nem tagadható meg a jogosultsági feltételek fennállása esetén. Persze, ha a dolgozó kifejezetten kéri, nem tilos szabadságot kiadni erre az időszakra – sokan a betegszabadságra járó kisebb juttatás miatt döntenek inkább így.

Mi jár a dolgozónak betegség esetén?

A munkavállaló saját megbetegedése miatti keresőképtelenség esetén betegszabadságra jogosult a Munka törvénykönyve alapján, mely naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot jelent. Ha a munkaviszonya évközben kezdődött, a betegszabadság arányos részére jogosult csak. A betegszabadságra számfejtett bér költsége természetesen minket, munkáltatót terhel, s a törvény szerint ez a távolléti díjának 70%-a.

Nem jár azonban betegszabadság bizonyos esetekben, ilyen a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség időtartama. Ezen esetekben a betegszabadságra járó bér helyett táppénzt folyósítanak. Ugyanez a helyzet, ha a munkavállaló a gyermeke betegsége miatt lesz keresőképtelen, vagy ha a saját jogán igénybe vett 15 nap betegszabadság után továbbra sem keresőképes, ekkor vált az ellátás táppénzre.

Otthon kell, hogy feküdjön a beteg munkavállaló?

Gyakran felmerülő kérdés a munkáltatók részéről, hogy keresőképtelenség alatt hol kell, hogy tartózkodjon a munkavállaló, elhagyhatja-e az otthonát, elmehet-e például sétálni, boltba, s ha a munkáltató ellenőrizni, hogy otthon tartózkodik-e, s nem találja éppen otthon, az kötelezettségszegésnek minősül-e?

Aki keresőképtelen, köteles betartani a kezelő orvos utasításait a mihamarabbi gyógyulás érdekében, azaz ha az orvos a gyógyulását elősegítése miatt például ágynyugalmat rendelt el, akkor azt a beteg munkavállalónak követnie kell. Ugyanakkor az orvos által elrendelt további vizsgálatokon meg kell jelenni, a receptre felírt gyógyszereket meg kell venni, tehát a lakását igenis el kell hagynia bizonyos időközönként a beteg munkavállalónak is, illetve vannak olyan betegségek, ahol nem szükséges az ágynyugalom, sőt, kifejezetten javallott a gyógyulás érdekében a friss levegőn való tartózkodás. Így azt, hogy munkavállalónak a mihamarabbi felgyógyulása érdekében mennyit kell és hol kell pontosan tartózkodnia, a betegsége és a kezelőorvos utasításai alapján lehet csak megítélni. Nem mondható ki tehát azonnal és egyértelműen, hogy az a munkavállaló, akit a főnöke kerékpározni lát, vagy nem tartózkodik otthon, amikor a munkáltató képviselője éppen arra járva becsönget, biztosan nem beteg, csak „szimulál”. Kerékpárral adott esetben orvoshoz, gyógyszertárba is lehet menni, s a váratlan látogatás ideje éppen egybeeshet egy orvos által előírt kezelés vagy vizsgálat időpontjával.

Ám amennyiben munkáltatóként kétségünk merül fel azzal kapcsolatban, hogy a munkavállalónk valóban keresőképtelen-e, jogunk van a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál. A felülvizsgálat során megállapíthatják a keresőképességet, és javaslatot tehetnek a táppénzfolyósítás megszüntetésére. Amennyiben a munkavállaló pedig betegségben nem szenved, csak színlelt, mást tévedésbe ejtett, és erre hivatkozva keresőképtelen állományban volt és táppénzt vett igénybe, az társadalombiztosítási juttatással való visszaélésnek minősül, és akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Koncz Zoltán

okleveles mérlegképes könyvelő

A magyar könyvelők országos egyesületének tagja