Fizetés nélküli szabadság

Avagy milyen körülmények esetén alkalmazható a fizetés nélküli szabadság?

Fizetés nélküli szabadság és a jogviszony szüneteltetése

Avagy milyen körülmények esetén alkalmazható a fizetés nélküli szabadság?

Előző cikkünkben a munkavállalók védőoltásra kötelezéséről, és ennek nem teljesítése esetén elrendelt fizetés nélküli szabadságról adtunk tájékoztatást. Jelen írásunkban a munkavállalók Munkatörvénykönyve szerinti fizetés nélküli szabadságát és ennek társadalombiztosítási megítélését ismertetjük.

A munkavállaló fizetés nélküli szabadsága kapcsán megkülönböztethetünk kötelezően kiadandó, és a munkáltatóval való megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadságot.

A munkavállaló kérelmére kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságok a következők:

  • A gyermek gondozása céljából kiadott fizetés nélküli szabadság: A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig fizetés nélküli szabadságra jogosult. A gyermek harmadik éve után legfeljebb a gyermek tizedik életévének betöltéséig a fizetés nélküli szabadság akkor jár, ha ezen időtartamban a munkavállaló gyermekgondozást segítő ellátásban is részesül.

  • Szintén a gyermek gondozásához kötődik a másik két fizetés nélküli szabadság is, azaz az örökbefogadott gyermek, illetve a nagyszülő által unkája kapcsán kérelmezett szabadság. A munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermekgondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, 3 évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult. A munkavállaló a nagyszülői gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult.

  • Továbbá fizetés nélküli szabadság jár a munkavállaló hozzátartozójának tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, legfeljebb két évi ápolás idejére, vagy a munkavállaló a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatának idejére.

     

Megjegyzés: A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

Más a helyzet akkor, ha a munkavállaló például utazás, építkezés kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot. Ez esetben nem köteles a munkáltató kiadni a fizetés nélküli szabadságot, azaz a szabadság kiadása a felek megállapodás, és nem jogszabályi kötelezettségen alapul.

A fizetés nélküli szabadságnak nem csak munkajogi vonzata, hanem társadalombiztosítási következménye is van. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Kivételt képez, ha

  • ezen időszakban a munkavállaló adott ellátást kap, azaz a munkavállalónak csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozást segítő ellátást vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy

  • a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe, vagy

  • ebben az időszakban a munkavállaló önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít.

Példa: Ha a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban – például gyermekgondozási díjban – részesül, akkor a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Más a helyzet akkor, ha a fizetés nélküli szabadság alatt a gyermekét gondozó munkavállaló nem igényel, vagy nem jogosult a fenti ellátásokra, illetve a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot például építkezés céljából veszi igénybe. Ez utóbbi esetekben a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetelni fog.

21T1041-es nyomtatványon jogviszony szünetelését be kell jelenteni, a szünetelés megkezdésétől számított 8 napon belül. Továbbá a szünetelés végét is jelenteni kell a fenti nyomtatványon, annak befejezését követő 8 napon belül.

A szünetelés azt eredményezi, hogy a szünetelés időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállalónak, ha

  • belföldinek minősül és magyar lakóhellyel (szálláshellyel) – folyamatosan minimum egy éve – rendelkezik, valamint

  • nem áll a Tbj. 6-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonyban és

  • egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.

Megjegyzés: Belföldi személy az, aki Magyarország területén a 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, illetve bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, továbbá belföldi a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan személy.

A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék idén havi 8 000 forint (napi 270 forint), 2022. január elsejétől pedig havi 8 400 forint (napi 280 forint) lesz.

Téma szakértő:

Dr. Radics Zsuzsanna

szakokleveles jogász

Vásárolt képek:

https://freepik.com

https://aszepeletrefelmagazin.hu

https://helloszakerto.aszepeletrefelmagazin.hu

https://azolikreativ2020.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük