Felelősség szerződésen kívül okozott kárért

Avagy, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

Felelősség szerződésen kívül okozott kárért

Avagy, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

Nem is lehetne mással kezdeni jelen témakört, mint a polgári törvénykönyv azon általános és egyértelmű szabályával miszerint „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.” Amennyiben pedig bizonyításra kerül, hogy a magatartása nem volt felróható akkor úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Továbbá a Ptk. rögzíti, hogy nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. Az általában elvárhatóság és előre láthatóság elve, mint objektív mérce kerül alkalmazásra a bírói gyakorlatban.

A Polgári törvénykönyv rendelkezései szerint a kártérítési felelősségnek mindösszesen négy eleme van:

a kár,

a károkozó magatartása és a keletkezett kár közötti ok-okozati összefüggés,

a jogellenesség,

illetve a felróhatóság.

A kártérítési jognak két szereplője, alanya van: a károsult és a károkozó. A károkozó kötelezettsége a reparáció, azaz a teljes kár megtérítése. Amennyiben mentesülésre hivatkozik, bizonyítás terheli, hogy magatartása nem volt jogellenes, illetve felróható, tehát, ha bizonyítja, hogy az adott helyzetnek megfelelően járt el.

A károsultnak joga van kártérítést kapni, ezt hívjuk teljes reparációnak, A római jogban való kialakulása óta használatos a kártérítési jogban az „in integrum restitutio” jogelv, ami az eredeti állapot helyreállítását jelenti. Vagyis a kár bekövetkezte előtti eredeti állapotok kell helyreállítani vagy legalábbis törekedni annak teljességére a jog által nyújtott eszközök segítéségével.

A kártérítést úgy kell meghatározni, hogy lehetőség szerint a károsult életében és vagyonában olyan helyzet álljon elő, mintha a károkozás meg sem történt volna. Tekintettel arra, hogy – sok esetben – nem lehetséges az eredeti állapot helyreállítása természetben, a vagyoni kártérítést és a sérelemdíjat pénzben kell megfizetni. (Így egyfajta kompenzáció érvényesül a joggyakorlatban.)

A sérelemdíj (korábbi polgári törvénykönyvben nem vagyoni kártérítés) az ember személyét, személyiségi jogait, pl. kiemelten életét, testi épségét, egészségét ért hátrány kiküszöbölésére létrehozott jogintézmény.

A 2013.évi V. törvény kimondja, hogy akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

Érdemes megjegyezni, hogy ahogy az a törvény szövegéből is egyértelműen kitűnik, – akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet – kizárólag személyesen, a saját személyiségi jogaiban elszenvedett hátrányok kompenzálására követelhető.

A törvény 2:43. §-a egyértelműen nevesíti, taxatíve felsorolja a személyiségi jogokat:

az élet, a testi épség és az egészség megsértése;

a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;

a személy hátrányos megkülönböztetése;

a becsület és a jó hírnév megsértése;

a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;

a névviseléshez való jog megsértése.

A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat.

Semmiképp nem elhanyagolható az a tény, hogy a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. E kötelezettségének felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.

A károkozónak joga a káron szerzés tilalmára hivatkozni, valamint hivatkozhat arra, hogy a károsult is közrehatott a kár bekövetkezésében. Ha ugyanis mindketten felelősek a kár bekövetkezéséért, akkor a károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában kell megosztani, ha ez nem állapítható meg, akkor közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.

A káron szerzés alatt pl. olyan eset értendő, amikor egy idős, sok kilométer futott autó javítása során a motorba, a futóműbe új alkatrészekkel javítják ki a baleseti hibákat. Ilyen esetben az új és a régi alkatrész közötti értékkülönbözetet (avulás) levonják a kártérítésből és csak a tényleges kár kerül megtérítésre.

Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért:

Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

Fokozott veszéllyel járó tevékenység például a gépjárművezetés, veszélyes üzem, hiszen sajátosságaiból adódóan jelentős sebességre képes gépezet.

A veszélyes üzemi felelősség súlyosabb megítélés alá esik mind a polgárjogi fellelőség szabályain belül mind pedig a károkozással elkövetett szabálysértési vagy bűncselekményi kategória esetén. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik, mint például a gépjárművezető személy.

A veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés három év alatt évül el.

Amennyiben valamilyen formában károsodás érdemes szakembert felkeresni. A kártérítési jog nagyon összetett része a jogrendszernek, ezért ajánlott ilyen igény esetén hozzá értő szakmabeli támogatást kérni.

Téma szakértő és a cikket írta:

dr. Klimek Dávid György

jogi előadó

Képek:

freepik.com, pixabay.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük