A munkavállaló kártérítési felelőssége

A munkavállaló kártérítési felelőssége

A munkavállaló kártérítési felelőssége

Az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló többek között köteles a munkáját az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, és a munkájára vonatkozó szabályokat, előírásokat, utasításokat és szokásokat betartani, és úgy kell eljárnia, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló kártérítési felelősségének alapja, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegi, és ezen munkavállalói magatartás és a kár bekövetkezése között ok-okozati összefüggés áll fenn. Mindezek alapján tekintsük át az alábbi cikkben a munkáltató kártérítési felelősségeit azzal, hogy a leltárfelelősségre egy következő cikkben térünk ki.

  1. A munkavállaló kártérítési felelősségének általános szabálya:

A 2012. évi I. törvény (Mt.) úgy rendelkezik, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya során a munkáltatónak kárt okoz, akkor köteles azt a kárt megtéríteni. A munkavállaló kártérítési felelősségét akkor lehet megállapítani, ha

  • a károkozás idején a felek között munkaviszony áll fenn;
  • munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés – azaz a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható – megvalósul; (Meg kell említeni, hogy mi az, ami adott helyzetben a munkavállalótól általában elvárható, többek között függ a munkakörtől, a munkavállaló életkorától, szakképzettségétől, gyakorlati ismereteitől.)
  • a munkáltatónak kára keletkezik;
  • okozati összefüggés áll fenn a kár és a munkavállaló kötelezettségszegése között.

Megjegyzés: A fenti feltételek fennállását, és a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

A károkozás kapcsán el kell különíteni a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozást az egyéb gondatlanságból bekövetkezett károkozástól.

Szándékos a károkozásról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló látja cselekedetének következményeit, és azokat kívánja (közvetlen vagy egyenes szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Szándékos károkozás, ha a munkavállaló csak hivatali célra használható céges telefonját magán célra is használja.

Ugyanakkor gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló a kár bekövetkezésének lehetőségét előre látja ugyan, ám bízik annak elmaradásában, vagy azért nem látja előre, mert az adott helyzetben általában elvárható gondosságot elmulasztja. Erre tekintettel például gondatlanságból okoz kárt a munkavállaló, ha siet és az asztal szélére teszi le kávéját, amely felborult és belefolyik abba a számítógépbe, amely a munkáltató tulajdonát képezi.

Megjegyzés: A súlyos gondatlanság lényege, hogy ha a munkavállaló feltűnő közömbösséggel jár el (BH2005. 370.).

Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell meg kell térítenie a munkavállalónak. Egyéb esetben a kártérítés mértéke be van határolva, azaz, ha a károkozás nem szándékosan vagy súlyos gondatlansággal történt a munkavállaló maximum 4 havi távolléti díjával felel. Kollektív szerződés azonban gondatlan károkozás esetén úgy is rendelkezhet, hogy a kártérítés mértéke maximum a munkavállaló 8 havi távolléti díjának megfelelő összeg is lehet.

Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy nem kell megtéríteni azt a kárt,

  • amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy
  • amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy
  • amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Megjegyzés: A kár megtérítésére a 2013. évi V. örvény (Ptk.) 6:518-534. §-a szabályait kell alkalmazni.

  1. Több munkavállaló együttes felelőssége

Elképzelhető, hogy több munkavállaló együttesen okozza a kárt, vagy több munkavállalót terhel megőrzési felelősség. Ebben az esetben az alábbi szabályokra kell figyelemmel lenni:

  • Első lépés: A kárt a munkavállalók vétkességük arányában viselik, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk aránya.
  • Következő lépés: A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.

Megőrzés esetén az a szabály alkalmazandó, hogy több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek.

Megjegyzés: A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia.

Külön kategóriába tartozik a szándékos károkozás. Ha a kárt többen szándékosan okozták, akkor egyetemleges kötelezésnek van helye. Egyetemleges követelés azt jelenti, hogy a munkáltató bármelyik károkozó munkavállalójától kérheti, behajthatja a kár teljes összegét. Ennek megtörténtét követően, a kifizetést teljesítő munkavállaló a többi károkozó munkavállalótól a rájuk eső részt követelheti, hajthatja be.

 

Koncz Zoltán

okleveles mérlegképes könyvelő

A magyar könyvelők országos egyesületének tagja