A házassági vagyonjogi szerződés sajátosságai

A házassági vagyonjogi szerződés sajátosságai

A Polgári Törvénykönyv szerint a házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződéssel a házastársak, illetve az élettársak saját akaratuknak megfelelően rendezhetik egymás közötti vagyonjogi viszonyaikat, azaz a törvény által felállított rendszertől eltérhetnek. A törvényes vagyonjogi rendszer helyett a házasulók és házastársak a közszerzeményi, a vagyonelkülönítő, vagy bármilyen olyan rendszert választhatnak, amit szeretnének. Ha nincs erre vonatkozó vagyonjogi szerződés, abban az esetben a törvény előírásai fognak érvényesülni.

A köztudatban vagyonjogi szerződés előnye, hogy váláskor a vagyonosabb fél érdekét szolgálja, viszont sok esetben védeni lehet vele a házastársat vagy a közös háztartást.

Érdekesség, hogy a házassági szerződés nemcsak váláskor lehet hasznos, de akkor is, ha az egyik fél meghal. A szerződés ez esetben a végrendeletet is helyettesíti, és segít megelőzni az öröklés körüli viszályt. Meghatározhatjuk a szerződésben, hogy mi kerül a hagyatékba, abból kinek mi jut, mit örökölnek a gyerekek továbbá, hogy mire tarthat igényt a házastárs.

Természetesen vagyonjogi szerződés nélkül is megoldhatók a vitás kérdések.

Egy házasságban a vagyon közös. Vagyis az ingatlanokat, ingóságokat, különböző befektetéseket a házastársak fele-fele arányban birtokolják. Ez vonatkozik a céges részesedésre és az adósságra (lakáshitelre, egyéb más tartozásra) is.

Viszont amennyiben a házaspár úgy rendelkezik, hogy a hiteleiket nem vonják be a közös vagyonba, akkor erről a bankoknak is tudniuk kell.

Válás esetén nemcsak az aktív vagyonról, hanem a tartozásokról is rendelkezni kell, azok megosztása is vagyonmegosztás részt képeik. Megfigyelhető, hogy egy válóper esetén a vagyonmegosztás (illetve még a gyermekelhelyezés) ami a legtovább elhúzódik, hiszen a felek nehezen jutnak dűlőre, ezen témát illetően.

A házasság jogintézménye által megteremtett, egységes közös vagyonból lehet vagyonjogi szerződéssel bizonyos elemeket kiemelni és egy esetleges, jövőbeli élethelyzetet megkönnyíteni, lerövidíteni.

Kivételt jelent, hogy vagyonjogi szerződés fennállása esetén is, a Polgári törvénykönyv értelmében a házastársaknak közösen kell viselnie a közös háztartás költségeit, illetve a közös vagy közösen nevelt gyermek megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat.

Házasságkötést megelőzően és a házasság fennállása alatt is lehet kötni, a szerződés utóbb módosítható, visszamenőlegesen is felbontható, vagy a jövőre nézve is megszüntethető lehet vagyonjogi szerződést kötni.

A Polgári törvénykönyv szerint a házastársak mellett az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, hogy akaratuknak megfelelően rendezzék egymás közötti vagyonjogi viszonyaikat, azaz a törvény által felállított rendszertől eltérjenek. Ha ugyanis nincs erre vonatkozó vagyonjogi szerződés – ezen esetben is – a törvény előírásai fognak érvényesülni.

A házassági és az élettársi vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt ügyvéd vagy közjegyző előtt írják alá a felek. Ha a szerződésben van olyan elem, amely harmadik félre is kihat, akkor a szerződést kötelező közzétenni az országos nyilvántartásban. A Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartást (rövidítéssel: HÉVSZENY) amit a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működtet.

A szerződés nyilvántartásba vétele szempontjából a közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének a lakóhelye vagy tartózkodási helye határozza meg. A budapesti közjegyzők illetékessége viszont a főváros egész területére kiterjed. Amennyiben a szerződés eleve közokiratba foglaltan jön létre a felek által választott közjegyző közreműködésével, akkor természetesen a közokiratot készítő közjegyző is illetékes a szerződés nyilvántartásba való bejegyzésére.

A vagyonjogi szerződések elkészítésének is és a nyilvántartásába való bejegyzés is díjköteles. Az okiratszerkesztés áráról érdemes mindig a választandó ügyvédnél vagy közjegyzőnél érdeklődni, viszont a nyilvántartásába való bejegyzés költségtérítése – törvény alapján – tízezer forint, a nyilvántartásból való lekérdezésé ezer forint.

Lehetőséget ad a jogszabály arra, hogy annak aki valószínűsíti a betekintéshez fűződő jogi érdekét, az bármely közjegyzőnél – díjfizetés ellenében – betekinthet a nyilvántartásba annak érdekében, hogy tudomást szerezzen egy vagyonjogi szerződés fennállásának tényéről. Érdekesség, hogy az informatikai rendszer a vagyonjogi szerződések adatait 100 év elteltéig őrzi.

A szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható, és az kizárólag a bejegyzés során eljárt közjegyzőtől kérhető. A vagyonjogi szerződés tartalmáról szóló felvilágosítás adása során a közjegyző a vagyonjogi szerződésről, hiteles kiadmányt vagy hitelesített másolatot adhat a kérelmezőnek.

A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen, közösen terjeszthetik elő. A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot.

Forrás:

https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/HEVSZENY.php

Téma szakértő:

dr. Klimek Dávid György

jogi előadó

Képek:

freepik.com EPS vektorok