Avagy divat még a „Leó, vadász és a többiek”?

A hazai borkultúra

Avagy divat még a „Leó, vadász és a többiek”?

Tudomásom szerint nincsen még egy olyan ország amelynek a nemzeti himnuszában a borról szó esne: ‘Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél…’. A bor szó, ami szintén egyedülálló a bortermelő nemzetek sorában. A magyar bor, a magyar történelem során számos fontos esemény szereplője volt.

Fogyasztási gyökerek

Ahogy a gasztronómiában (étkezési kultúrában) különbséget lehet tenni a hagyományok és hovatartozás között, úgy az italfogyasztásban és annak kultúrájában is. Magyarország a gasztronómia területén a főzésben, párolásban vívta ki a vezető helyét a múltban – például a rövid és hosszú levű ételek, vagyis a gulyások és pörköltek terén-, míg a nyugati civilizáció elsősorban a sütéssel, roston készítették a legfontosabb ételeiket. Természetesen ez nem azt jelentette, hogy az étel kultúrák nem keveredhettek egymással. Az italfogyasztás területén a magyarok a borkultúrához tartoztak és tartoznak. Persze, hogy fogyasztanak az emberek a borok mellett, más italokat is. De minden bizonnyal ezek fontossága nem akkora, mint például ha a belgák a sörfogyasztást nézzük vagy a kínaiaknál a tea fogyasztást.

A borban már van elég víz

A magyarok már a kezdetektől fogva ’tisztán’ vagyis víz nélkül itták a bort. Míg más nemzetek így például a görögök olykor tengervízzel keverve fogyasztották Dionüszosz italát, addig a magyarok sosem. A XIX. század közepén az osztrákok a kávé mellett még más hagyományokat is bevezettek az országba. Ez például a spritzer fogalma, amely mondjuk friss, üde szavakkal lehetne körülírni. Éppenséggel ez a fröccs lényege. De a bor már eleve tartalmaz  70-80% vizet. Akkor minek higítsuk tovább? Borászok azon törik a fejüket, hogyan tudnak még több koncentráltságot a borba varázsolni, hogyan tudják a mustfokot, alkoholfokot növelni a chaptalizáláson kívül. És olyan eszközöket alkalmaznak, mint kriokoncentráció (fagyasztás után víz kivétel a szőlő mustjából), visszafordított ozmózis (lényegében a víz magas nyomás alatt való kiszűrése anélkül, hogy az aroma elvesszen), stb. Számomra a fröccs igazából csak a jó bor elrontása, ha pedig víz nélkül nem jó, akkor meg ne igyuk. A bort tisztán, a vizet tisztán, külön-külön, a magyar borkultúra nem keveri ezt a két szép italt. Ha pedig valami üdítőt szeretnénk, akkor fogyasszunk kellemes rozékat vagy reduktív fehérborokat.

Mit kevernek még össze manapság

Leó, vadász és a többiek. Fehérbor, vörösbor nem elég édes, hát akkor adjunk bele egy kis kólát. Ha még létezik a bornak a megerőszakolása akkor ez mindenképpen az első helyet kell, hogy elfoglalja. Persze még fiatalok, és szeretik az édeset – ezzel a magyarázattal is elő lehet állni. De ha az oktatás nem kezdődik el fiatalon, akkor a későbbiekben az alapok laza talajra kerülnek és a vár nem áll meg szilárdan. Nagyon nagy szükség van egy erős várra, a magyar bor erős várára. Amely ellent tudni állni a ‘támadásoknak’ és a későbbiekben erős csapatokat is ki tud küldeni a távolba. A borkultúra padlóra került az 50 évnyi idegen megszállás alatt, a szocializmus hatalmas lelki sebet ejtett. Míg a filoxéra a szőlők gyökerét tette tönkre, addig a szocialaizmus a szőlők lelkét és szívét.

Nem kell magyarázni a felelősséget

Tudomásom szerint nincsen még egy olyan ország amelynek a nemzeti himnuszában a borról szó esne: ‘Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél…’. A bor szó, ami szintén egyedülálló a bortermelő nemzetek sorában. A magyar bor, a magyar történelem során számos fontos esemény szereplője volt.


Attila, majd Árpád is joggal a Kárpát-medencét választotta ki hazának a kitűnő adottságokra alapozva. A vérszerződés az ősvallás (nem pogány) szellemiségében történt; később pedig a keresztény vallás meghatározó elemeként a bor a magyar történelemben és kultúrában mindvégig kiemelkedő helyet kap. Bor Tengri itala fontos és meghatározó szerepet töltött és tölt be a magyarság lelkében. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk szerepét, újra kell építeni, ami elveszett. Erős mérnökökre, építőkre, harcosokra van szükség, akik ismerik az ‘ellenséget’, és ami még fontosabb, ismerik önmagukat, és folyamatosan fejlesztik a tudásukat. A borkultúra itt nem fejeződik be, a hely szellemének a tisztelete, a bor tanítása és még millió más, ami helyet kap…

Borturizmus, borászat Magyarországon

A magyarországi borkultúra napjainkban ismét előtérbe került, az egyik vezető idegenforgalmi ágazatnak számít a turisztika terén. A magyarok igazi borász és borfogyasztó nemzetnek számítanak, mint Olaszország és a tészta. Viszont mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a magyarországi borkultúra nem csupán a Tokaji borokból és az Egri Bikavérből áll! A magyarországi szőlészetek, borpincék 22 borvidék és 7 borászati régióból tevődnek össze.

Magyarország hagyományos bortermelő vidéknek számít Európában, köszönhetően kiváló adottságainak, kedvező éghajlati viszonyainak és természetesen a nagyszerű magyar földnek! Azon kevés országok egyikének számít, ahol szinte az összes közismert és közkedvelt szőlőfajta megterem.

Magyar borok a mindennapokban

Magyarországon a bor a kulináris élvezetek állandó és elengedhetetlen részét képezte és képezi. A hagyományos, ízletes, ám nehéz magyar ételek zsírban és fűszerekben gazdagok, ezért szinte kihagyhatatlan volt az egészséges és könnyű száraz fehérbor egy-egy étkezés után. A családi ünnepségek elengedhetetlen része volt, legyen szó keresztelőről, esküvőről, de az üzletkötéseknél is fontos szerepet játszott! A bor használatos volt a népi gyógyászatban is egyaránt. Az egyik leghíresebb király, Mátyás is közismert volt a jó magyar borok iránti rajongásáról.

Napjaink Magyarországa számtalan, világszerte elismert, híres szakemberrel büszkélkedhet a borászat terén.

Téma szakértő:

Koncz Zoltán

Forrás:

https://boraszportal.hu

Képek:

https://freepik.com

https://aszepeletrefelmagazin.hu

https://helloszakerto.aszepeletrefelmagazin.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük