A Covid harmadik hulláma utáni gazdasági kilátások

Avagy ezek javítása vált minden ország számára a legfőbb feladattá?

A Covid harmadik hulláma utáni gazdasági kilátások

Avagy ezek javítása vált minden ország számára a legfőbb feladattá?

Míg egyes nagy gazdaságok gyorsan lábadoznak a világjárvány által kiváltott recesszióból, mások elsorvadnak, mások jelentősen zsugorodnak vagy akut válságban maradnak. E globális egyenlőtlenségek fennállásának mértéke számos tényezőtől függ, és mélyreható következményekkel jár majd a társadalmi, politikai és geopolitikai stabilitás szempontjából.

NEW YORK – Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb globális recessziója után a magán- és hivatalos előrejelzések egyre optimistábbak abban, hogy a világ kibocsátása ebben az évben és azt követően erőteljes növekedés valószínűsíthető. De a várható kibocsájtás egyenetlenül oszlik meg mind a gazdaságokon belül, mind azokon kívül. Az, hogy a fellendülés V alakú (erőteljes visszatérés a potenciál feletti növekedéshez), U alakú (a V anémiásabb változata) vagy W alakú (kettős merülésű recesszió), a különböző gazdaságok több tényezőjétől függ.

Mivel a koronavírus még mindig tombol sok országban, az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a virulens új törzsek megjelenése kiváltja-e az ismételt stop-and-go ciklusokat, amint azt néhány esetben láthattuk, amikor a gazdaságok túl korán nyitottak meg újra. Az egyik különösen baljóslatú lehetőség, hogy több vakcinarezisztens változat jelenik meg, fokozva az oltási törekvések sürgősségét, amelyek sok régióban eddig túl lassúak voltak.

A víruson túl számos kapcsolódó gazdasági kockázatot kell figyelembe venni. A lassú vagy elégtelen robusztus fellendülés tartós visszaesést okozhat, ha túl sok cég megy tönkre, és ezáltal a munkaerőpiac hiszterikus összeomlást mutat (amikor a tartós munkanélküliség munkanélkülivé teszi a munkavállalókat a készségek csökkenése miatt). Más kérdés, hogy mekkora lesz a tőkeáttétel-csökkentés a magasan eladósodott (kis és nagy) vállalkozások és a háztartások között, és ezt a hatást teljes mértékben ellensúlyozza-e a felhalmozódott kereslet felszabadulása, miközben a fogyasztók a világjárvány korábbi megtakarításait költik el.

Egy másik aggodalomra okot adó terület a szociálpolitikai kérdés: a növekvő egyenlőtlenség az instabilitás és a nyomott aggregált kereslet még szembetűnőbb forrásává válik-e? Sok múlik az elszegényedettek jövedelmét és kiadásait támogató politikák mértékén, hatáskörén és befogadó jellegén. Hasonlóképpen, még várat magára, hogy az eddig végrehajtott makrogazdasági (monetáris, hitel- és fiskális) ösztönzés elegendő, elégtelen vagy valóban túlzott lesz-e, ami egyes esetekben az infláció és az inflációs várakozások hirtelen emelkedéséhez vezet. Ennek látjuk Magyarországon is jeleit.

Mindezeket a bizonytalanságokat szem előtt tartva a fellendülés jelenleg úgy tűnik, erősebb lesz az Egyesült Államokban, Kínában és az ázsiai feltörekvő piacokon, amelyek a kínai globális ellátási láncok részét képezik. Az Egyesült Államokban az új fertőzések csökkenése, a magas oltási ráta, a fogyasztói és üzleti bizalom növekedése, valamint a költségvetési és monetáris expanzió messzemenő hatásai erőteljes fellendülést eredményeznek ebben az évben.

Itt a fő kockázat az infláció. Az elmúlt időszakban az infláció növekedése tartósabbnak bizonyulhat, mint amire az amerikai jegybank számított, és a mai habos pénzügyi piacok korrekción eshetnek át, ezzel gyengítve a bizalmat.

Kínában és az ahhoz szorosan kapcsolódó gazdaságokban a fellendülés erősségének nagy részét a hatóságok sikereinek köszönheti a vírus korai megfékezésében, valamint a makro-stimulus hatásainak, amelyek mind lehetővé tették az üzleti élet gyors újraindítását és helyreállítását bizalom. De a kínai magán- és közszféra egyes részein az adósság és a tőkeáttétel magas szintje kockázatot jelent, mivel Kína megpróbálja fenntartani az erősebb növekedést, miközben megfékezi a túlzott hitelt. Tágabb értelemben az USA és Kína közötti fokozódó versengés – hidegebb háború – kilátásai veszélyeztetik a kínai és a globális növekedést, különösen, ha ez teljesebb gazdasági szétválasztást és megújult protekcionizmust eredményez.

Európának rosszabb a helyzete, mivel 2020 utolsó negyedévében és 2021 első negyedévében kettős recessziót szenvedett el egy új fertőzési hullám és bezárások miatt. Helyreállása a második negyedévben továbbra is gyenge marad, de a növekedés az év második felében felgyorsulhat, ha az oltási arány továbbra is növekszik, és a makropolitika továbbra is kedvező. De a furlough rendszerek és a különféle hitelgaranciák túl korai megszüntetése tartósabb hegesedést és hiszterézist okozhat.

Sőt, régóta szükséges strukturális reformok nélkül az euróövezet egyes részei továbbra is alacsony potenciális növekedést és magas államadósság-arányt fognak regisztrálni. Amíg az Európai Központi Bank folyamatosan vásárol eszközöket, addig az államadósság-különbözet ​​(nevezetesen a német és az olasz kötvényhozamok közötti különbség) alacsony maradhat. De a monetáris támogatást végül fokozatosan fel kell számolni, és csökkenteni kell a hiányt. És a válság kihasználására törekvő populista euroszkeptikus pártok kísértete folyamatosan kirajzolódik.

Japán is sokkal lassabban indult újra. Az új fertőzési hullám visszaszorítását követően az idei év első negyedévében negatív növekedést tapasztalt, és most küzd a tokiói nyári olimpiai játékok rendben tartásáért. Japánnak is rendkívül szüksége van strukturális reformokra a potenciális növekedés növelése és az esetleges költségvetési konszolidáció lehetővé tétele érdekében. Hatalmas államadóssága pedig végül fenntarthatatlanná válhat, annak ellenére, hogy a Japán Bank folyamatosan monetizál.

Végül, a kilátások törékenyebbek számos feltörekvő és fejlődő gazdaság számára, ahol a magas népsűrűség, a gyengébb egészségügyi ellátórendszerek és az alacsonyabb oltási arány továbbra is lehetővé teszi a vírus terjedését. Ezen országok közül sokban az üzleti és fogyasztói hangulat elnyomott; a turizmusból és az átutalásokból származó jövedelem kiszáradt; az adósságráta már most is magas és valószínűleg fenntarthatatlan; és a pénzügyi feltételek szorosak, a magasabb hitelfelvételi költségek és a gyengébb valuták miatt. Ezenkívül a politika enyhítésére csak korlátozottan van lehetőség, és bizonyos esetekben a politikai hitelességet alááshatja a populista politika.

Téma szakértő:

Koncz Zoltán

Forrás:

Project Syndicate – New York

Képek:

freepik.com EPS Vektorok

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük