50 euróval a világ körül

Avagy, a világ egy könyv, és aki nem utazik, csak egyetlen lapját olvassa!

„A világ egy könyv és aki nem utazik, csak egyetlen lapját olvassa.”

A fenti idézet Szent Ágostontól származik több száz évvel ez előttről, mégis tökéletesen illik a mai világra, ha nem még jobban. Napjainkban (ha nincs épp vírus helyzet) bárhová könnyedén eljuthatunk repülővel, vonattal vagy akár kocsival is. Ennek ellenére kevesen használják ki igazán ezeket a lehetőségeket. Néhányan inkább választják a biztonságos, közeli és kényelmes utazásokat, vannak, akik ugyan elutaznak messzire, de nem fedezik fel a hely valódi lényét. Sokan álmodoznak arról, hogy bejárják a Föld minden szegletét, de sose teljesítik ezt a vágyukat.

Christopher Schacht nem ezek közé az emberek közé tartozik. Ez a német fiú úgy döntött, hogy érettségi után nem megy rögtön egyetemre, hanem beutazza a földet. Mindent elrendezett: oltásokat, engedélyeket, elbúcsúzott a családjától és egy meleg nyári napon egy hatalmas hátizsákkal a hátán, mindössze 50 euróval a zsebében elindult a közeli buszmegállóba. A terv a következő volt: stoppal jut el egyik helyről a másikra, minél kevesebb pénzt költve, útközben amilyen munkát csak, tud elvállal, a lehető legkevesebb pénzből járja be a világot és leírja kalandjait egy könyv formájában.

4 évet töltött távol otthonától, 45 országot járt be, és 5-t meglátogatott a világ 7 csodája közül. Új nyelveket tanult, furcsábbnál furcsább ételeket kóstolt és különösebbnél különösebb barátokat szerzett. Dolgozott egy vitorláson, hogy egyik fölrészről átjusson a másikra, segített egy hajó felújításában, dolgozott party felügyelőként, hogy pénzt keressen a tovább utazáshoz és ezeken kívül még több érdekes, teljesen váratlan helyen szerzett munkát, hogy fenn tudja tartani magát. Elképesztő kalandokról olvashatunk Chris utazás-leírásaiban. Élt delta őslakosokkal Dél-Amerikában, segédkezett egy brazíliai bányában, hógolyózott egy 5000 méter magas vulkán tetején és segített rendet tenni Leyte szigetén egy tájfun után. Mindenhol helyi lakosokkal maradt, megismerte a szokásaikat, a nyelvüket és a kultúrájukat Amikor nem talált szállást, olyankor kikötötte függőágyát és abban húzta meg magát. Voltak veszélyes élményei, mint például vad kutyák támadása, rendőrök nem engedték tovább több helyen is és volt bizony, hogy nem minden helyi fogadta tárt karokkal.

Egyedül utazni magányos és veszélyes! El fogod veszíteni a barátaidat! Mi lesz a szerelmi életeddel? Ezek a mondatok szoktak elhangzani, amikor valaki egy solo utat tervez, de Chris bebizonyította, hogy ezek mind csak kifogások, amikkel az emberek visszatartják magukat. A fiatal srác életre szóló barátokat szerzett és olyan ismeretségeket kötött, amiket kevés ember tudna lepipálni. Lehet, hogy többé nem fog találkozni a Fidzsi szigeti mentorával, de mégis barátjának mondhatja. Ami pedig a szerelmet illeti, bárhol, bármilyen formában rábukkanhat az ember. Egy Focus magazinban megjelent interjúja után facebookon megkereste egy Michal nevű német diáklány, akivel innentől kezdve e-maileket kezdtek váltani, majd egyre többet telefonáltak. Különleges kapcsolat alakult ki közöttük és lány rövid időre csatlakozott Chrishez az utazásai során is. Tehát Chris mindenre rácáfolt, amivel ismerősei vissza akarták tartani az utazásától. Utolsó utazása Rómába vezetett, hogy találkozzon Michal-al és együtt mehessenek haza. 4 év után először húgával találkozott, majd Dániába kellett utaznia, hogy végre a családjával lehessen. Az újra találkozás könnyes és megható, de elképesztően boldog volt.

Miután hazatért, Chris teológiai tanulmányokat kezdett és megkérte Michal kezét. YouTube-n és instagramon keresztül követhetjük közös kalandjaikat, a könyv végén pedig tippeket olvashatunk arról, hogy hogyan kezdhetünk bele egy Chriséhez hasonló utazásba. Úgy gondolom, ez a könyv hihetetlenül inspiráló, motiváló és felnyitja az ember szemét: utazni mindenki tud, még akkor is, ha épp üres a pénztárcája. Nem az a lényeg, hogy a legdrágább hotelben szálljon meg az ember, hanem hogy élményeket és barátokat szerezzen. Úgy gondolom, az utazás formálja az embert. Megváltoztatja és jobbá teszi, megismerheti vele énje legbelső részeit és felszínre hozza valódi értékeit.

Téma szakértő és a cikket írta

Stock Csenge

képek: pixabay.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük