10+1 ok, amiért rossz illatú lehet a leheleted

Avagy a rossz lehelet általában valamilyen betegségnek a tünete?

10 + 1 ok, amiért rossz illatú lehet a leheleted

A rossz lehelet, orvosi nyelven halitosis, a legtöbb esetben valamilyen betegségnek a tünete. Ahhoz, hogy eltűnjön a kellemetlen szájszag, ki kell deríteni, hogy pontosan mi okozza.

A szájszag önmagában nem egy betegség, azonban ha hosszabb ideig fennáll, akkor nagy eséllyel valamilyen komolyabb problémára utal. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon nincs sok értelme csak a rossz lehelet ellen küzdeni, hanem ki kell deríteni, hogy milyen probléma áll a háttérben.

Ilyen betegségek lehetnek többek között:

  1. Beteg fogak és fogíny

Legtöbb esetben ez a nem megfelelő szájhigiéniára vezethető vissza, így a rendszeres fogmosás akár meg is szüntetheti a rossz leheletet. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy naponta kétszer kell fogat mosni és napi egyszer fogselymet használni.

  1. Fogszuvasodás

Amennyiben szuvasodnak a fogaink, akkor muszáj felkeresnünk a fogorvosunkat. A fogak elszíneződése, illetve érzékenysége a hidegre, illetve az édes ízekre a fogszuvasodás biztos jele. Ha nem orvosoljuk ezt a problémát, akkor egy idő után kilyukad a fogunk, ami további problémákhoz vezet.

  1. Gyulladt fogíny

Azok a baktériumok, melyek a fogakat támadják, sajnos a fogínyünkre is komoly veszélyt jelentenek. Ha nem kezeltetjük a gyulladást, akkor kialakulhat a fogágybetegség. A fogágy részei közé tartozik a fogat körül ölelő csontos meder, az íny, és azok a rostok, melyek a fogakat a mederhez kötik. A fogágybetegség következtében érzékenyek lesznek a fogak, továbbá rossz leheletet és fogínyvérzést is eredményez.

4. Száj és garat kórokozói

A nyálnak nagy szerepe van az ételmaradékok és a baktériumok eltávolításában, így ha száraz a szánk, akkor rettentő gyorsan elszaporodnak a kórokozók, melynek következtében rossz lesz a leheletünk. Este automatikusan lelassul a nyáltermelésünk, így reggelente nem csak furcsa íz lesz a szánkban, de sajnos a leheletünk sem rózsa illatú.

  1. Szájszárazság

A dohányzás és a nem elegendő folyadék fogyasztása kedvez a szájszárazságnak. Mindemellett több olyan betegség is létezik, ami szintén csökkenti a nyáltermelést és szájszárazságot okoz. Ilyen például a diabétesz, a depresszió és a Sjögren-szindróma. Hosszú távon ez a probléma fogszuvasodáshoz is vezethet, ami szintén rossz leheletet okoz.

  1. A mandulák és a szájnyálkahártya betegségei

     

Az olyan kórokozók, mint például a streptococcus, nem csupán fogszuvasodást okozhatnak, hanem a mandulákat is megtámadhatják, melyek gyulladása szintén eredményezhet szájszagot. A manduláink felületén és redőiben mandulakövek alakulnak ki, aminek hatására elszaporodnak a rossz leheletet okozó bacilusok. Ezen kívül a szánkban, illetve a szájnyálkahártyánkon megtelepedő gombák is okozhatnak ilyen problémát.

  1. Orr és garat betegségei

Az orrpolip, a krónikus nátha és a krónikus orrmelléküreg gyulladás mind megnehezítik az orrlégzést, így a szánkon keresztül kell levegőt vennünk, ami horkoláshoz és szájszárazsághoz vezethet. Utóbbi hatására elterjednek a különböző baktériumok a szánkban, melyek következtében rossz lesz a leheletünk.

  1. Légutak betegségei

     

A levegő a szájon, illetve orron keresztül eljut a garatba, majd onnan a tüdőbe. Ha bármelyik részen gyulladás vagy valamilyen betegség alakult ki, akkor ezek okozhatnak rossz leheletet. Utóbbi a különféle vírusok következtében kialakult hörghurut, illetve tüdőgyulladás esetén is igaz.

  1. Emésztőrendszer betegségei

     

Gyomorégés, baktériumok okozta gyulladás, a nyelőcsövön található gombák, baktériumok vagy daganatok is okozhatnak kellemetlen szájszagot.

  1. Anyagcserezavarok

Ha valamilyen oknál fogva megváltozik az emésztésünk, annak szintén rossz lehelet lehet a következménye. Böjt idején az éhségérzet csökkentése érdekében többet folyadékot szoktak inni, ami szájszárazsághoz vezethet, az pedig rossz lehelethez. Cukorbetegek esetén acetonos leheletről szoktunk beszélni, ami azért alakul ki, mert a szervezet nem tudja teljesen lebontani a zsírokat, így azok acetonná alakulnak.

 

10+1. Szájpenész

A szájpenész során fehér, kitüremkedő részek keletkeznek a szánkban, pontosabban az arcunk belső részén, illetve a nyelven. Ezek a foltok néha az ínyen, a mandulákon, a szájpadláson és a torokban is megtalálhatóak. Ha letöröljük ezeket, akkor alattuk enyhén vérző területet találunk. A szájpenész további tünetei közé tartozik a kellemetlen szájszag, illetve a torok és a száj kivörösödése, melyeket égő érzés is kísér.

 

Hogy mit tehetsz a kellemetlen szájszag ellen? Legalább naponta kétszer moss fogat és egyszer még a fogselymet is iktasd be a napirendedbe. Ügyelj a fogközök és a nyelv tisztán tartására is!

Koncz Zoltán írása

Forrás:

Magyar Fogorvosok Egyesülete

Kép:

Freepik.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük